A tizennégy segítőszent az első századok keresztény vértanúinak egy csoportja.
Tiszteletük ezen együttes formája a középkorban terjedt el, aminek első liturgikus nyoma a 13. században a kremsi oltár. Magyarországon a 15. században figyelhető meg terjedése, majd a 16. században tiszteletük megszakadt, és csak a 18. századi német bevándorlók hozták magukkal ismét.
Azon szentek, akik közbenjárását így együttesen is kérték: Ákos, Borbála, Balázs, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Alexandriai Katalin, Kristóf, Antiochiai Margit, Pantaleon, Vitus.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon